Fűtésre alkalmas vagy fűtésre optimalizált klíma?

Fűtésre alkalmas vagy fűtésre optimalizált? Nem mindegy a választás. Nézzük meg mi a különbség és melyiket mikor érdemes választani.

A hűvösebb idő beköszöntével megnő a fűtésre alkalmas klímák utáni kereslet, mivel a klímaberendezések alkalmazása fűtés idényben jelentős megtakarítást tud eredményezni.

Ma már minden klíma hűtő-fűtő inverteres berendezés, mégsem mindig egyszerű kiválasztani a megfelelőt. Választás előtt mindenképpen érdemes konzultálni szakemberrel, aki a ház adottságainak és a felhasználó igényeinek szem előtt tartásával segít a választásban.

[av_image src=’https://klimaeshoszivattyu.hu/wp-content/uploads/2021/09/legjobb_klima_futesre_2021-300×200.jpg’ attachment=’2075′ attachment_size=’medium’ align=’center’ styling=” hover=” link=” target=” caption=” font_size=” appearance=” overlay_opacity=’0.4′ overlay_color=’#000000′ overlay_text_color=’#ffffff’ copyright=” animation=’no-animation’ av_uid=’av-2zzv0q’ custom_class=” admin_preview_bg=”][/av_image]

A fűtős klíma, avagy levegő-levegő hőszivattyú

A klímaberendezések más néven levegő-levegő hőszivattyúk, mára szinte kivétel nélkül hőszivattyús kivitelben készülnek, ami azt jelenti, hogy lehet vele fűteni. A legtöbb ilyen berendezés mivel inverteres, vagyis fokozatmentes teljesítményszabályzással van ellátva akár -15 -30 fokig képes a külső levegőből hőt felvenni.

Hogy mennyi hőenergiát tud a készülék hasznosítani a kinti hideg levegőből az igen csak fontos kérdés. Minél kifinomultabb egy készülék annál kevesebb elektromos energiát használ és több hőt képes a levegőből felvenni és leadni fűtés formájában.

A fűtős klímákat három fő csoportba sorolhatjuk:

  1. Fűtésre alkalmas klíma -10 fokos külső hőmérsékletig használható temperáló fűtésre, meglévő fűtés mellé kiegészítésre, vagy átmeneti időben alkalmazható nem folyamatos üzemben.
    Általában akik csak hűtésre szeretnék használni a klímát, ezt választják. A belépő szintű alapklímákon kívül számos design és különböző funkciójú klímák is megtalálhatóak a kínálatban.
  2. Fűtésre ajánlott klíma -15 -20 fokos külső hőmérsékletig használható temperáló fűtésre meglévő fűtés mellé kiegészítésre vagy önálló fűtésre is alkalmas, de alacsony környezeti hőmérsékleten nem túl gazdaságosan üzemel.
    Stabilabb és gazdaságosabb klíma fűtés rásegítésére. Akik tudják, hogy a nyári hűtésen felül az év többi napján fűtésre is szeretnék használni a klímát, ezt a típust keresik. Akár egy fagyos reggelen is biztonsággal indítható és perceken belül meleg levegőt biztosítanak.
  3. Fűtésre optimalizált klíma -20 -35 fokos külső hőmérséklet mellett is gazdaságosan üzemeltethető, önálló fűtésre is alkalmas nincs szükség kiegészítő fűtésre, állandó üzemre lett tervezve.
    Ma már szinte egyenlő arányban oszlik meg a kereslet a fűtésre alkalmas és a fűtésre optimalizált klímák között. Mivel Magyarországon többet fűtünk, mint amennyi hűtésre szükség van, a nyári melegben is minden második telepített klíma fűtésre optimalizált. Ezen felül napelemes rendszer mellé ezeket a típusokat telepítjük.

A fűtő klíma működése

A fűtő klíma alap felépítésében nem tér el a csak hűtő változatoktól (ilyen már nem is kapható) A hőszivattyús kivitel kültéri egysége fel van szerelve egy váltó szeleppel, ami a hűtőközeg irányát változtatja.

Hűtési funkcióban a klíma bent hűt kint pedig fűt. Télen a váltószelep megfordítja az irányt és bent fűt kint pedig hűt. A kint elpárolgó hűtőközeg mindig alacsonyabb hőmérsékleten párolog el, mint a környezeti hő ezért tudja annak energiáját felvenni.  Ezt a hőmennyiséget a készülék kompresszora, nagyobb nyomásra és ezáltal, nagyobb energia szintre emeli, ezt a hőt szivattyúzza a beltéri egységbe, amit ott aztán lead meleg levegő formájában.

Fűtő klíma COP érték

A fűtős klíma az egész folyamathoz elektromos áramot használ, amit aztán átalakít hővé. A rendszer előnye az egyéb elektromos és hagyományos fűtésekhez képest, hogy a felvett villamos energiából egy fűtős klíma akár 3x több hőenergiát állít elő. Fűtésre optimalizált klímák esetén akár 6 x annyi fűtési energia is nyerhető. Vagyis 1 kw felvett villamos áramból 6 kW fűtési energia nyerhető. Ezt az értéket nevezik COP értéknek, vagyis ez minél nagyobb annál hatékonyabb a hőszivattyús klíma.

Mi a különbség a fűtő klíma és a fűtésre optimalizált klíma között?

legtöbb fűtős klíma, csak kicsit fel van tuningolva, hogy jobban bírja a hideget, de ettől még nem alkalmas állandó fűtésre, mert NEM erre lett tervezve. Ezek a berendezések arra hivatottak, hogy néha egy-egy órára bekapcsoljuk, és egy kicsit rásegítsünk a fűtésre. Vagy átmeneti időben, ha kicsit hidegebb van, gyorsan be lehet vele fűteni.

A fűtésre optimalizált klíma, fűtésre lett tervezve, ami nem azt jelenti, hogy hűteni nem lehet vele, sőt hűtésben is hatékonyabb, mint egyszerűbb társaik. A műszaki megoldásokba nem szeretnék bele merülni, néhányat megemlítek, de egy fűtésre optimalizált klíma sok olyan kiegészítőt tartalmaz, amit a sima fűtős készülékek nem.

Fűtésre optimalizál klímák főbb jellemzői, de ezek gyártónként jelentősen eltérhetnek:

  • nagyobb kültéri egység ezáltal nagyobb hőcserélő és ventilátor
  • nagyobb beltéri egység ezáltal nagyobb hőcserélő és ventilátor
  • strapabíróbb erősebb kompresszor
  • kompresszor gőzbefecskendezés
  • osztott kültéri hőcserélő, amit külön le tud olvasztani
  • hőtárolós rendszer, amit szintén a leolvasztásnál alkalmaz
  • speciális kültéri fagymentesítési megoldások, egyedi szoftverek
  • kültéri egység kompresszor karterfűtés
  • kültéri egység csepptálca fűtés

Amikor a jéggel küzdünk..

A hőszivattyús berendezések egyik legnagyobb ellensége nem elsősorban az alacsony hőmérséklet, hanem a magas páratartalom.  A nullához közeli plusz-mínusz 3-5 fokos tartományban a levegő páratartalma viszonylag magas. Főleg ha ez esetleg ködszitálással párosul, akkor rengeteg pára fagy a kültéri egység hőcserélőre, ami nagyon káros hatásokkal járhat.

Ha a jég, nagyon elvastagszik, akkor megszűnik a légáramlás, rossz esetben akár mechanikai sérülést is szenvedhet a készülék. A fűtős klímák ennek a jégmentesítéséről gondoskodnak, de hogy milyen hatékonysággal az nem mindegy.

Száraz hideg -10 C°-os időben jobban tud dolgozni egy hőszivattyú, mint +2 fokos nagyon párás körülmények között, mert kisebb energiát kell befektetni a készülék leolvasztására. Az olcsóbb gyenge minőségű készülékek a jeget csak nagy energiafelhasználás árán tudják eltávolítani magukról. Állandóan leolvasztási ciklusra kapcsolnak, ez idő alatt gyakorlatilag nincs fűtés a lakásba és rengeteg energiát emészt fel a rendszer.

Ezen az oldalon pedig összeszedtünk néhány fűtésre optimalizált klímát.